Első pillantásra úgy tűnhet, hogy csak egy fehér szín létezik. A valóságban azonban a fehér egyes árnyalatai nemcsak tónusukban, hanem opacitásukban, fényességükben, feldolgozási technológiájukban vagy alkalmazási módjukban is jelentősen eltérhetnek egymástól. Az üvegdekorációban ezért gyakran igaz, hogy nem létezik olyan, hogy fehér.
1. Miért összetett szín a fehér valójában?
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy csak egy fehér létezik. A valóságban azonban számos variáció létezik, amelyek árnyalatban, fedőképességben, fényességben, technológiában vagy alkalmazási módban különböznek egymástól.
- Az üvegdekorációban a fehér gyakran kulcsszerepet játszik, mint:
- design színként
- fedőrétegként
- más színek alapjaként
- diffúziós réteg a világításhoz
2. A fehér árnyalata: meleg vs. hideg
Az emberi szem nagyon érzékeny ezekre a különbségekre, és a különböző alkalmazások a fehér szín különböző típusait részesítik előnyben.
- Az alapvető felosztás árnyalathőmérséklet szerint:
- Sárgás fehér - melegebb, enyhén sárgás árnyalatú fehér.
- Kékes fehér - hidegebb kékes árnyalattal rendelkező fehér.

3. A felület fényessége: matt vs. fényes.
Ugyanaz a fehér árnyalat is egészen másképp nézhet ki különböző felületeken.
- Fényes felület = lényegesen szaténosabb megjelenés
- Matt felület = lágyabb és diffúzabb megjelenés.
4. A fehér festék fedőképessége
A félig átlátszó és az erősen átlátszatlan fehér közötti különbséget is figyelembe kell venni.
- Fontos tényező például:
- szerkezeti elemek lefedése
- ragasztók vagy elektronika fedése
- homogén aljzat létrehozása
5. Az üvegtípus hatása
Ugyanaz a fehér árnyalat különböző üvegeken másképp nézhet ki.
- úsztatott üveg
- extra tiszta üveg
- texturált üveg
- szatén üveg
6. Színtechnológia: szerves vs. kerámia
Az üvegfestékek általában két alapvető csoportra oszthatók:
A) Szerves festékek
- Alacsonyabb hőmérsékleten dolgozzák fel
- Az alkalmazások széles körét teszik lehetővé
- Gyakran használják ott, ahol nincs szükség magas hőmérsékletű égetésre.
B) Kerámiafestékek
- Magas hőmérsékletenégetve
- Nagyon tartós réteget képeznek az égetés után (beleégnek az üvegbe)
- Különösen alkalmasak a nagy tartóssági követelményeket támasztó alkalmazásokhoz
Az adott festéktechnológia kiválasztása azonban mindig elsősorban az üvegtermék típusától és annak felhasználásától függ. A különböző üvegszegmensek eltérő követelményeket támasztanak a tartósság, a megjelenés és a feldolgozás tekintetében.
Tipikus alkalmazási példák a következők:
- síküveg az építészetben (belső vagy külső alkalmazások)
- háztartási készülékekhez használt üveg
- italos üveg
- csomagolóüveg
- világítóüveg
E szegmensek mindegyike más-más színtípust, más alkalmazási technológiát és más-más feldolgozási módszert igényelhet. Ezért a fehér szín kiválasztásakor mindig fontos, hogy ne csak a kívánt árnyalatot, hanem az adott alkalmazás általános kontextusát is figyelembe vegyük.
7. A technológiai folyamat (felhordás, szárítás/égetés) hatása.
Egy másik nagyon fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott tényező a festék felvitelének és feldolgozásának tényleges technológiai folyamata.
A) A festékréteg vastagsága
A felhordott rétegvastagsága jelentősen befolyásolhatja a fehér festék végső megjelenését. Vastagabb réteg esetén a festék általában:
- átlátszatlanabb
- vizuálisan "teltebb"
- néha kissé eltérő árnyalatúnak tűnhet
Másrészt vékonyabb réteg esetén a fehér részben átlátszó lehet, és az alatta lévő üveg fehér színe jobban átjön.
B) A festék felhordásának módja
A réteg végső vastagságát és ezáltal a festék megjelenését például maga a felhordási technológia is befolyásolja:
- Szitanyomás
- hengeres festékszóró
- permetezés
- kézi ecsetelés
Minden technológia más-más textúrát és rétegvastagságot eredményez.
C) A festék felhígítása felhordás előtt
A festék megfelelő viszkozitása is befolyásolhatja a végső megjelenést. Ha a festéket a felhordás előtt jobban felhígítjuk, a kapott réteg vékonyabb lehet, és a vizuális hatás megváltozhat.
D) Szárítási vagy égetési folyamat
Például szerves festékek esetén:
- Az ajánlott szárítási hőmérséklet általában 200 °C-ig terjed, ennek a hőmérsékletnek a túllépése a következményekkel járhat:
- sárgulás
- barnulás
- árnyalatváltozás
Ezért a festék végső megjelenése szempontjából elengedhetetlen a megfelelően beállított feldolgozási folyamat.
8. A világítás hatása a fehér szín érzékelésére
A színeket a fényviszonyoktól függően különbözőképpen érzékeljük.
- D65 - normál nappali fény (kb. 6500 K)
- T84 - szabványos kereskedelmi világítás (kb. 4000 K)
- CWF - hideg fehér fénycső (kb. 4150 K)
- F/A - hagyományos izzó (kb. 2700-2850 K)
- U30 - amerikai kereskedelmi világítás (kb. 3000 K)
- a LED-es lámpák különböző típusai
Ezért a professzionális színértékelést szabványosított fényviszonyok között végzik.

9. Példa egy speciális alkalmazásra: fehér opálüveg utánzatú világításhoz
A fehér szín kifejlesztése a világítóüveghez nagy kihívást jelentett számunkra, mert:
- a lámpatesteknél fontos , hogy a szín hogyan néz ki az üvegen
- hogyan viselkedik megvilágításkor
Egy speciális szerves pigment és egy módosított gyártási folyamat kombinálásával sikerült elérnünk a kívánt eredményt.
10. Összegzés
Számos tényező befolyásolja a fehér festék végső megjelenését az üvegen:
- a fehér árnyalata
- a felület fényessége
- az opacitás
- az üveg típusa
- festéktechnológia
- szárítási vagy égetési folyamat
- a fényviszonyok
Ezért valóban igaz, hogy nincs olyan fehér, mint a fehér.
Összefoglalva:
Az üvegre festett fehér festékvégső megjelenése tehát mindig a pigment, a festéktechnológia, a felhordási mód, az üvegtípus és a fényviszonyok kombinációjának eredménye.
Saját laboratóriumunknak és sokéves tapasztalatunknak köszönhetően pontosan az adott alkalmazás követelményeinek megfelelő fehér színt tudunk kifejleszteni.
Ha nem biztos benne, hogy melyik fehér festéktípus a legmegfelelőbb az Ön projektjéhez, szívesen segítünk kiválasztani és ajánlunk Önnek egy olyan megoldást, amely megfelel az adott alkalmazásnak.
A cikket írta:
David Batla
A GDS Technology s.r.o. tulajdonosa.

+420 571 612 420
gds@gds.cz
HU
CZ
en
bg
fr
ro
Beállítások